Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Nyíregyházi járásnak székhelye
Nyíregyháza (németül: Birkenkirchen, szlovákul: Níreďháza, románul: Mestecănești) megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Nyíregyházi járásnak székhelye, közel 120.000 fős lakosságával pedig az ország hetedik legnagyobb városa. 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Dinamikusan fejlődő város, a térség gazdasági és kulturális motorja, vonzó turisztikai célpont. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott és annak volt a székhelye. Ütemes fejlődésen a 18. században esett át, amely azóta is tart.
A Nyírség vidékének mezőgazdasági és ipari központja, amely gyümölcstermesztéséről, különösen a jonatán almáról ismert. Az M3-as autópálya megépülésével, valamint a földgázkészletek feltárásával és kitermelésének lehetőségével összefüggésben e régió üzleti vonzereje jelentősen megnőtt. A város turisztikai szempontból is vonzó, különösen Sóstógyógyfürdő rekreációs része mely termálfürdőkkel, modern aquaparkkal és Magyarország második legnagyobb állatkertjével rendelkezik. A több mint 500, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.
A települést legelőszőr, 1209-ben említik meg, viszont több száz év múlva vált igen jelentős településsé, amikor is gróf Károlyi Ferenc földbirtokos 1753-ban igen kedvező kiváltságokat ígért az ide települőknek. Így nem is volt kérdéses a népességszám gyorsszerű megugrása.
Nyíregyháza 1786-ban megkaphatta mezővárosi kiváltságát, évente három-négy országos szintű vásárt is megtartott. A város annyira jómódú lett, hogy 1803-ban, majd 1824-ben örökváltsági szerződéssel kiválthatta magát a földesúri terhek alól. 1837-ben mindezt a fejlődést tovább fokozta az a különleges királyi kiváltság, mellyel privilegizált mezővárossá vált. Ekkoriban épültek meg a fontos épületek, a városháza, a kórház, az iskolák és a Sóstón a fürdő és a vendéglő.
A 19. század elején az első vasút is megépült a városba. Egy színház megépítésével pedig hozzáadtak a város kultúrájához. 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett, 1911-ben pedig kiépült a város villamoshálózata.
A város 1924-ben ünnepelte az örökváltság 100. évfordulóját, mely a város életében addigi legnagyobb jelentőségű esemény volt.
A második világháború alatt sok emberi áldozatot követelt és mély sebeket ejtett a település épületeiben.
Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. 40 km-re fekszik Szlovákiától, 60 km-re Ukrajnától, 50 km-re pedig Romániától. A régió központjától, Debrecentől 50 km-re fekszik északra.